1986. április 26.: Robbanás és tűz a csernobili atomerőmű egyik reaktorában

Az eddigi legsúlyosabb következményű nukleáris baleset békeidőben

Az bizonyos – ráadásul Mihail Gorbacsov, a baleset idején regnáló, utolsó szovjet pártfőtitkár is így nyilatkozott –, hogy az egész szovjet rendszert megrengette a beleset, ezután nem létezett már ugyanaz a Szovjetunió, mint az megelőzően - írta a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár tudományos segédmunkatársa, Halmy Keve Kund.

A szovjet rendszer hidegháborús versenyképessége, illetve versenyben maradása döntően a nukleáris energia katonai és békés felhasználásán alapult. Annyi bizonyos, hogy a Nyugatról származó atomtitok megszerzése, majd az első atombomba felrobbantása (1949. augusztus 29.) után a Szovjetunió hadászati szempontból egyenrangú ellenfélként léphetett fel az USA-val szemben, bármennyire is le volt maradva gazdasági és technológiai szempontból. A bipoláris világ születésnapja voltaképpen a szovjet atombomba felrobbantása, mely esemény ellentmondásos módon, de negyven évig erőegyensúlyt biztosított a két hatalmi tömb között. Az atomenergia békés célú felhasználása már szinte magától értetődő volt, fokozatosan kiépült a szovjet nukleáris energetikai hálózat, erőművekkel, a rákapcsolódó villamosenergia-hálózattal és nukleárishulladék-tározókkal.

A szovjet hatalomgyakorlás egyik alapvető vonása a teljes diszkréció és a titkolózás, a transzparencia totális hiánya volt. Igaznak mutatkozott ez természetesen a katonai, hírszerzési területekre (ahogy más országokban is), de a pártapparátus működésére, valamint a gazdasági életre, benne az energetika teljes egészére szintúgy. Minden beruházásra, fejlesztésre adott utasítás szűk körben született, és az utólagos kontrollok gyakorlása is belterjes volt, „kéz kezet mos” alapon zajlott. Felülről jóváhagyott, környezetkárosító beruházások sora valósult meg Ukrajnától Szibériáig, melyekre jellemző volt a természeti kincsek végletes kizsigerelése és a biztonsági szabályok figyelmen kívül hagyása.

Az 1980-as évek szovjet gazdasági lejtmenete a teljes műszaki szféra karbantartási és javítási költségeit is jelentősen érintette. Így volt ez – belső figyelmeztetések ellenére – az atomerőművek területén is, de erről – mind a mulasztásokról, mind a figyelmeztetésekről – csak jóval a rendszerváltozás után lehetett bármit is megtudni.

1986. április 28-án derült égből villámcsapásként érkezett a hír: felrobbant az ukrajnai Csernobil térségében lévő atomerőmű 4-es blokkja. Mint kiderült, több napig teljes hírzárlatot rendelt el a szovjet vezetés. Külföldön először svéd tudósok észlelték a levegőben a nukleáris szennyeződést.         

Mint később napvilágra került, az erőműben április 25-én tervezett karbantartást kezdtek volna és leállást eszközöltek, innentől kezdve azonban az események vitatottak. A lényegi motívum, hogy a csernobilihoz hasonló amerikai erőműveknél már az 1940-es években rájöttek, hogy alacsony teljesítmény mellett hatalmas kockázatokat jelent a reaktor működése. Ezen felül a csernobili erőmben tervezési hibák is előfordultak, mindez a kezelőszemélyzet hozzá nem értésével együtt fatális konstellációt eredményezett.

Az erőműben a leállás során, a teljesítmény 50%-ra csökkentése után – mivel a hűtőkapacitás is csökkent – a grafit szabályozó (reakciófékező) rudakban ellenőrizetlenül xenongáz és gőz keletkezett, gőzrobbanás történt, majd láncreakciószerű robbanássorozat következett be. Rövid időn belül szennyezőanyagokból és törmelékekből keletkező olvadt radioaktív kórium láva keletkezett. (Ez az emberi tevékenység által létrejött leginkább toxikus, káros anyag.) Ez átégette a reaktorfalat, és újabb robbanásokat eredményezett. A szovjet vezetésnek hamarosan fel kellett hagynia a titkolózással, a világ lassan tudomást szerzett a hatalmas robbanásról, mely békeidőben a legsúlyosabb nukleáris baleset volt.

Csernobil és Pripjaty város harminc kilométeres körzetét hatalmas sugárdózis érte. Kijev 110 km-re helyezkedik el a településtől, közel volt tehát a közvetlen vészélyzónához, de a nukleárisan szennyezett felhő elérte egész Európát és az Egyesült Államok keleti partvidékét is. A magyar híradásokban (a szovjethez hasonlóan) felszólították a lakosságot, hogy lehetőleg zárt helyen, csukott ablakok mögött tartózkodjon, kerülje a friss zöldségek, gyümölcsök fogyasztását.

A később „Zónának” nevezett területről, a baleset 30 km-es körzetéből összesen 200.000 embert telepítettek ki. A megemelkedett sugárterhelés által a halálozási kockázat megnőtt, de a mai napig nem lehet tudni pontosan, hogy hány tragédia köthető a csernobili katasztrófához. Az egyértelmű, hogy a Szovjetunióban a rákos megbetegedések száma megnőtt, de a betegségek lefolyásának eltérő időtartama (sőt jelenleg is zajló lefolyásai) megnehezíti a pontos kalkulációt. Általánosan elfogadott, hogy 4000-re tehető a közvetlenül a csernobili baleset miatt történt elhalálozások száma. Mivel a Szovjetunióban tartózkodtak ebben az időben magyar állampolgárok illetve a magyarországi sugárterhelés is viszonylag jelentős volt, nem zárható ki, hogy az eseménynek magyarországi áldozatai is voltak, később jelentkező betegségekből kifolyólag. A katasztrófa nyilvánvalóan negatívan érintette a kárpátaljai magyarságot is Az bizonyos – ráadásul Mihail Gorbacsov, a baleset idején regnáló, utolsó szovjet pártfőtitkár is így nyilatkozott –, hogy az egész szovjet rendszert megrengette a beleset, ezután nem létezett már ugyanaz a Szovjetunió, mint az megelőzően. Óriási anyagi terhelést jelentett a helyzet valamelyes megoldása, normalizálása, mely végállapotba juttatta az amúgy is lejtmenetben lévő szovjet gazdaságot. Ez a helyzet viszont lökést adott a „glasznoszty” (nyíltság) és a „peresztrojka” (átalakítás) kibontakozásához.

Szakirodalom:

Pázmándi Tamás – Aszódi Attila: Csernobil: Tények és Tévhitek. Miskolc, 2006. november 22. Elérhető: https://www.kfki.hu/~csorgo/szeged/magfiz/12/15-Csernobil.pdf (Utolsó letöltés: 2024. 04. 17.)

Radnóti Katalin: Látogatás a csernobili atomerőműben. In: Fizikai szemle, 2018, I. 16-22 Elérhető: https://www.epa.oszk.hu/00300/00342/00324/pdf/EPA00342_fizikai_szemle_2018-01_016-022.pdf (Utolsó letöltés: 2024.04.17.)

Greenpeace jelentés a Csernobili atomerőmű baleset egészségügyi hatásairól. Elérhető: https://docplayer.hu/5371190-Greenpeace-jelentes-a-csernobili-atomeromu-baleset-egeszsegugyi-hatasairol.html (Utolsó letöltés: 2024.04.17.)

Forrás: retorki.hu

(2024.04.20.)