Semmi sem vész el, csak átalakul. A KISZ megszüntetve megőrzése

RETÖRKI-KRONOLÓGIA

Bár a KISZ megszűnt, de jogutóda, a DEMISZ – aminek egyik alelnöke Gyurcsány Ferenc volt – mindent átmentett a demokratikus viszonyok közé. Az MSZMP ifjúsági szervezete, az 1957 tavaszán alapított Kommunista Ifjúsági Szövetség 32 évig működött, míg 1989. áprilisában a szervezet XII. kongresszusán kimondták megszüntetését, s egyben átalakítását. Ez utóbbi folyamatot mutatja be a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár tudományos munkatársa, Marschal Adrienn.

A Kommunista Ifjúsági Szövetséget, vagyis a KISZ-t az 1956-os forradalom leverését követően, 1957. március 21-én alakították meg. A fiatalok a kisdobos, majd úttörő mozgalomból kinőve 14–26 éves koruk között kapcsolódhattak be a szervezetbe. Így a tagságot középiskolás, egyetemista és dolgozó fiatalok alkották. A többség számára az önkéntes KISZ tagság a gyűléseket, a nyári építőtáborokat, az egyetemi felvételinél pluszpontokat, valamint könnyebb munkához vagy lakáshoz jutást jelentett. Néhányan pedig a politikába való bekapcsolódás iskolájaként és eszközeként tekintettek rá, erre a KISZ KB munkájában való részvétel adott lehetőséget. Egy 1962-es definíció szerint: „a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség politikai szervezet, mely az ifjúsági mozgalom sajátos eszközeivel az ifjúság kommunista szellemű nevelését van hivatva végezni, de a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség nevelőmunkája nemcsak politizálást jelent, hanem mindazt, amire középiskolai fiatalságunknak iskolán kívüli életében szüksége van: sportot, kultúrát, szórakozást is”.[1]

Az MSZMP ifjúsági szervezetének első titkára, Komócsin Zoltán az MSZMP KB és PB tagja volt. Ez is mutatja, hogy az itt zajló folyamatokat mindvégig kiemelt figyelemmel követte a párt vezetése. Így a KISZ legritkábban ötévente megtartott kongresszusain rendszeresen részt vettek a vezető politikusok. A szövetség munkáját a kongresszusok közötti időszakban a Központi Bizottság, valamint az Intéző Bizottság irányította. A szervezet a Kádár-korszakban viszonylag népszerű volt, mivel 1987-ben a 15–29 év közötti 2 157 000 fiatal közül 926 000-en voltak tagjai.[2]

1988-ban az egyesületi törvény elfogadása következtében azonban elvesztette egyeduralkodó helyzetét, majd 1988 márciusában megalakult a kifejezetten a fiatalságot megcélzó, a párttól és ifjúsági szervezetétől független FIDESZ, s egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a KISZ-nek is meg kell újulnia. Nagy Imre, a szervezet vezetője már ekkor elkezdte tervezni a jövőt. Egy évvel később így nyilatkozott erről az időszakról: „Tavaly tavasszal másfél hónapot töltöttem Moszkvában, az SZKP Társadalomtudományi Akadémiáján. A napi tennivalókból kiszakadva volt időm és módom átgondolni a szövetség állapotát. Lehetőségeinket, feladatainkat, azt, hogy mit is kellene csinálni. Akkor és ott alakult ki a szövetség átalakulására vonatkozó koncepció, ami természetesen rengeteget változott azóta.”[3]

A változás szelét ekkor már nemcsak a vezetőség érezte, hanem a tagság is. A KISZ belülről is elkezdett átalakulni, 47 tagszervezete jött létre életkor, társadalmi, szakmai rétegezettség, politikai irányultság, területi hovatartozás, illetve érdeklődési kör szerint.[4] Mindezzel párhuzamosan tagsága folyamatosan csökkent, 1989 tavaszára már kevesebb mint a korábbi felét, 400 ezer főt számlált.

Az átalakulással kapcsolatban az MSZMP KB 1989. március 29-én fogalmazta meg a KISZ továbbfejlesztésének irányairól szóló állásfoglalását. Ebben kifejtették: „Az MSZMP érdekelt olyan ifjúsági szervezetek létrejöttében, amelyek politikai tömegszervezetekként, a fiatalok érdekeinek képviselőjeként a szocializmus ügye mellett elkötelezett, a párttal politikai-stratégiai szövetséget vállaló fiatalokat tömörítik.”[5] Ennek érdekében támogatták a szervezeti, politikai megújulást és elismerték, hogy az ifjúsági szövetség önálló tagszervezetekből fog állni és közvetlen pártirányítás nélkül, önállóan fog dolgozni az MSZMP elvi-politikai programja és a KB határozatai szerint.  

A KISZ háromnapos XII. kongresszusa végül 1989. április 21-én kezdődött a Budapest Sportcsarnokban. A 400 ezres tagságot 854 küldött képviselte, akik közül 813-an voltak jelen.[6]  Elküldték képviselőiket a bolgár, a csehszlovák, a jugoszláv, a kínai, a kubai, a laoszi, a lengyel, a mongol, az NDK-beli, a román, a szovjet és a vietnami testvérszervezetek, valamint jelen voltak a belga, a dán, a finn, a francia, a görög, az olasz, az osztrák, a spanyol, a norvég és a svéd ifjúsági szövetségek képviselői is.[7] A nyitottság jegyében bárki részt vehetett a kongresszuson a belépőjegy kifizetése után, amivel többen éltek is.

A korábbi kongresszusokhoz hasonlóan most is jelen voltak vezető politikusok, az MSZMP PB és a kormány több tagja, így Fejti György KB tag, dr. Horváth István belügyminiszter,[8] valamint Grósz Károly, az MSZMP főtitkára. Utóbbi beszédet is mondott, melyben kifejtette, hogy: „a pártnak szüksége van az ifjúságra. […] Ide tartozik azonban egy másik mondat is: az ifjúságnak szüksége van egy pártra. Hogy ez az MSZMP-e, azt döntsék el önök.”[9]

A tanácskozáson a kongresszus programtéziseit, napi- és munkarendjét, az együttműködés alapelveit és szabályzatát, a határozatra vonatkozó javaslatot, a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentését, a KISZ múltjáról és mai helyzetéről szóló beszámolót, illetve az MSZMP március 29-ei állásfoglalását vitatták meg.[10] Mindezen dokumentumok megtárgyalása mellett a három nap legfontosabb kérdése az MSZMP-hez és az azon belüli csoportokhoz való viszony kialakítása volt.  

Ezzel kapcsolatban Nagy Imre elmondta, hogy: „az ifjúsági szövetségnek szakítania kell egyebek között az eddigi monopolhelyzetével, az ifjúság mindenesének szerepével, azzal a viszonnyal, amely az MSZMP-hez alárendeltként fűzte, a bürokratikus centralizmussal, az apparátusok hatalmával”.[11] Ugyanakkor kimondta azt is, hogy „a KISZ története véget ért, ki kell mondani megszűnését. De nem temetni kell. A megszüntetve megőrizni elvén valami újat kell teremteni”.[12] Így a tanácskozás második napján, 1989. április 22-én kimondták a KISZ megszüntetését. Ez nem okozott nagy meglepetést, mivel az átalakulás eddigre már annyira nyilvánvaló volt, hogy a KISZ saját lapja, a Magyar Ifjúság címéül a kongresszus kezdetére már a Kiássuk vagy temetjüket adták.[13]

Ennek következtében a KISZ utolsó kongresszusa a tanácskozás harmadik napjára, vasárnapra átalakult a DEMISZ első országos gyűlésévé. Az új szervezet neve körül nem volt teljes az egyetértés. Egyesek úgy gondolták, hogy már az eddig történt változások is túl messzire mentek, s vissza kellene térni a régi viszonyokhoz, míg mások kevesellték a változás mélységét és gyorsaságát. Mindez kifejeződött az új szervezet nevének javaslataiban is: Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ), Baloldali Ifjúsági Szervezetek Országos Szövetsége (BISZOSZ), Magyar Ifjúszocialisták Szervezeteinek Országos Szövetsége (MISZOSZ), Demokratikus Ifjúsági Szervezetek Országos Szövetsége (DISZOSZ).[14] Az új szervezet nevéül a küldöttek végül a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetséget (DEMISZ) fogadták el.

A gyűlésen a KISZ és a DEMISZ együttes határozatában mondták ki a KISZ megszűnését és a DEMISZ megalakítását. Az új szervezet az előző jogutódaként alakult meg, vagyis annak vagyonát is örökölte. Ez később rengeteg vitára és visszaélésre adott alapot, főleg az értékesebb ingatlanok, nyaralók miatt. Továbbá rendezték az MSZMP-vel való viszonyt is, oly módon, hogy azt a DEMISZ minden tagszervezete szabadon és önállóan alakíthatja ki.[15] Mindezek után a KISZ tagszervezetei közül negyvenen csatlakoztak a DEMISZ-hez.[16] Az ekkor elfogadott dokumentum tartalmazott még a szövetség alapító tagszervezeteiről, a szövetségi tanács megbízatásairól, a szövetség vagyonának kezeléséről, a második országos gyűlés összehívásáról és az új ifjúsági intézményrendszerről szóló kitételeket is.[17]

Az új szervezet élére a KISZ-t addig vezető Nagy Imrét választották meg. Ő 552, míg kihívója Gönci János 226 küldött szavazatát kapta meg. Alelnöknek Gyurcsány Ferencet, a KISZ KB titkárát és Kracsun Csabát, a KISZ Fejér Megyei Bizottságának első titkárát választották meg.[18]

Így bár a KISZ megszűnt, de jogutóda, a DEMISZ – néhány kivált tagszervezet kivételével – mindent átmentett a demokratikus viszonyok közé, vagyis megvalósult Nagy Imre elképzelése, a „megszüntetve megőrzés”. S ez a folyamat precedenst is teremtett, mivel hasonló megoldás született 1989 októberében az MSZMP utolsó kongresszusán is, ahol szintén jogutódként alakult meg az MSZP.



[1] Kállai Gyula: Szocializmus és kultúra. Budapest, Gondolat, 1962, 61.

[2] Tények Könyve 1988. Szerk. Baló György – Lipovecz Iván. Budapest, Computerworld Informatika Kft., 1987, 808.

[3] Láng Zsuzsa: Megmérettetés – történelmi felelősséggel. Beszélgetés Nagy Imrével, a KISZ KB első titkárával. Népszabadság, 1989. 04. 21. 1, 6.

[4] Balogh Attila Zoltán: Az utolsó esély? Veszprémi Napló, 1989. 04. 21. 1.

[5] Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása a KISZ továbbfejlesztésének irányairól, 1989. március 29. In: A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai, 1985–1989. Szerk. Vass Henrik. Budapest, Interart Stúdió, 1994, 584.

[6] Görög Athéna: Megkezdte XII. kongresszusát a KISZ. Népszava, 1989. 04. 22. 1, 3.

[7] Az útkeresés kongresszusa. Petőfi Népe, 1989. 04. 22. 1–2.

[8] Gergely Ferenc: KISZ, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség története, 1957-1989. Budapest, Holnap, 2008, 214.

[9] A pártnak szüksége van a fiatalokra, és ez fordítva is igaz. Népszabadság, 1989. 04. 24. 1., 3–4.

[10] Ez volt az utolsó KISZ-kongresszus – megalakult a Demisz. Délmagyarország, 1989. 04. 21. 1.

[11] Az útkeresés kongresszusa. Petőfi Népe, 1989. 04. 22. 1–2.

[12] L(áng). Zs(uzsa).: Megkezdte munkáját a KISZ XII. kongresszusa. Népszabadság, 1989. 04. 22. 3.

[13] Kiássuk vagy temetjük? Magyar Ifjúság, 1989. 04. 21. 1.

[14] Merre tart a KISZ? Javaslat a kongresszusnak. Népszabadság, 1989. 04. 21. 6. 

[15] Merre tart a KISZ? Javaslat a kongresszusnak. Népszabadság, 1989. 04. 21. 6. 

[16] KISZ helyett DEMISZ. Petőfi Népe, 1989. 04. 24. 2.

[17] Megszűnt a KISZ, így megalakult a DEMISZ. Dunántúli Napló, 1989. 04. 24. 1.

[18] Láng Zsuzsa – Rehák Aranka: A pártnak szüksége van a fiatalokra, és ez fordítva is igaz. Népszabadság, 1989. 04. 24. 1., 3–4.

Fotón: A KISZ XI. Kongresszusa, MÉMOSZ székház, 1986

Forrás: retorki.hu

(2024.04.19.)